hirdetés
hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

2017/6-7-es június-júliusi lapszámunkból

2017-05-24

▪ Dr. Novothny Ferenc: A LED-es közvilágítás üzembiztonsága
lapunkbol_1_254Nem biztos, hogy bizonyítható, de úgy tűnik, hogy egyre szélsőségesebbé válik időjárásunk, és ezzel nekünk, mérnököknek is számolnunk kell. Egyszerűen követhető, hogy évről évre megdől a melegrekord, soha nem tapasztalt erősségű viharok lépnek fel, ennek egyik ékes példája az első kitépett 400 kV-os vasoszlop. Itt a mérsékelt égövben a zivatarokat rendszeresen villámcsapás kíséri! A magyarországi villámcsapásokról az MVM Rt. és az OMSZ publikál adatokat, amelyek szerint a felhő-föld kisülések száma évi 200 000 körül van, az átlagos villámáram csúcs 25 kA, míg a legnagyobb meghaladta a 600 kA-t is. A MABISZ társasághoz 2016-ban ügyfeleik 1511 db villámkárt jelentettek be, ez a mennyiség 50%-kal haladta meg az előző évi értéket. A villámcsapások káros hatása a LED-lámpákat különösen sújtja, ennek oka a LED-modulok túlfeszültség érzékenysége. A túlfeszültség elleni védekezés fontosságára és megoldásaira hívja fel a figyelmet a LED-es közvilágítás területén a 2017/6-7-es számunkban megjelenő írás.

▪ Kosák Gábor: Tények és tévhitek – Mire is jó a szabványosítás? (I.)
lapunkbol_2_274Az első országokon átívelő szabványosító szervezet a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotechnical Commission, IEC) volt, amely 1906-ban alakult meg. Ezen a területen volt ugyanis a legégetőbb szükség nemzetközi megállapodásra a villamosságban rejlő, szemmel nem látható balesetveszély elhárítása, ill. a villamos készülékek csatlakoztathatóságát biztosító azonos feszültségszintek meghatározása céljából (Magyarország alapító tag volt). Magyarországon 1867-ig osztrák szabványokat használtak. 1875-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet adott ki szabványokat, 1910-től a Magyar Elektrotechnikai Egyesület készített villamossági szabványokat. 1921-ben jött létre a Magyar Ipari Szabványügyi Intézet, amely 1951-ben a Magyar Szabványügyi Hivatal nevet vette fel. A szabványosítás fontos, elismert tényezője volt a magyar iparnak, amit elősegített a szabványok kötelező alkalmazása is. A cikksorozat 2016/6-7-es számunkban megjelenő első része a szabványosítás rövid történetét ismerteti, majd tévhiteket és tényeket sorol fel.

▪ Arató Csaba: A villamos járművek biztonsága (III.)
lapunkbol_3_250_04Cikksorozatunk egy új gépjármű-technológiai rendszerről, a villamos hajtású járművekről, illetve ezek problémáiról szól. Egy tény: mind energiagazdálkodási, mind környezetvédelmi szempontból – általában is – égetően szükséges az új megoldások keresése, kutatása, és részletes kidolgozása, majd ezek gyakorlati bevezetése és mindennapos alkalmazása. Az általános célokon belül mindkét szempontból kiemelt szerepe van e témakörben a közlekedésnek és a szállításnak. Több villamosipari cég foglalkozik villamos töltőállomások tervezésével, gyártásával és üzembe helyezésével, így rövidesen szabványban is meghatározták a villamos töltőállomások létesítésének villamos biztonsági követelményeit. A 2017/6-7-es számunkban megjelenő befejező rész a járművek töltésével foglalkozik, ismertetve a töltőállomások, a járművek táplálásának szabványait. 

▪ Arató András: Merre tovább, LED?
lapunkbol_2_250_04Sokan úgy gondolják, hogy a LED az LED, mindegyik fajta lényegében ugyanúgy működik, legfeljebb a fényszín, a színvisszaadás és a teljesítmény szempontjából vannak különbségek közöttük. Valójában a fehér fény előállítására különböző módszerek léteznek, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és korlátai. Nyilvánvalóan adódik a kérdés: hol a határ, meddig tarthat a LED-ek területén a fejlődés? Érdemes-e kivárni, amíg jobb, gazdaságosabb LED-ek jelennek meg a piacon? A lapunk június-júliusi számában megjelenő cikk a legfrissebb kutatási eredmények és a kereskedelmi forgalomba került fényforrások műszaki adatai alapján próbál választ keresni ezekre a kérdésekre.

Dr. Novothny Ferenc: AFDD hotelekben, lakásokban, iskolákban, uszodákban
lapunkbol_1_250_03A szabvány szerint AFDD beépítése ajánlott a hálóhellyel bíró épületekben, otthonokban, a feldolgozandó vagy tárolt anyagok miatt a tűz kockázatának kitett helyiségekben (pl. istálló), az éghető épületszerkezeti anyagú helyiségekben, a tűz továbbterjedését segítő épületszerkezetekben, a pótolhatatlan javakat tartalmazó helyiségekben. Ezzel kapcsolatban kérdésként felmerül, hogy hogyan kell értelmezni a hálóhelyiséget? Vonatkozik-e ez hotelek vendégszobáira, kollégiumi szobákra? Mennyiben függ ez a szobák használatától? Mi a helyzet iskolák vagy műemléki épületekben lévő uszodák esetében? Ezekre és még számos az átívelés-érzékelők alkalmazásával kapcsolatos kérdésre ad választ a 2017/6-7-es számunkban megjelenő írás.

Dr. Csanádi Károly: Villanyszerelő vállalkozások kereskedelmi tevékenységére és a panaszkezelésre vonatkozó fontosabb szabályok 2017-ben (I.)
lapunkbol_3_250_03A kivitelezői és a kereskedelmi tevékenység gyakorlása a vállalkozó számára azzal az előnnyel jár, hogy megteremti a piacon a „több lábon állás” lehetőségét, növeli a villanyszerelő ismertségét, szerelési, javítási munkákra megrendelést hozhat, ill. a szerelési munkákon kívül a kereskedelmi tevékenységhez is rendelkezésére áll a megfelelő szakmai háttér. A villanyszerelő vállalkozások kereskedelmi tevékenysége általában kiskereskedelmi tevékenységet jelent, tehát a kereskedő közvetlenül a vásárló, természetes személy fogyasztó vagy másik vállalkozás részére nyújt szolgáltatást. A törvény a kereskedőt forgalmazónak nevezi. A témával több Olvasónk kérésére foglalkozik a kétrészes cikk, amelynek első felvonása lapunk 2017/6-7-es számában olvasható.

hirdetés

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea