2017/11-12-es, decemberben megjelent lapszámunkból

▪ Balogh János Miklós: Természetvédelem (?)… napjaink alkotásai
Az alföldi településen az előzetes megbeszélés során tisztázódott, hogy a telephelyen nem túl régen „vendégeskedő” katasztrófavédők nem igazán a felülvizsgálat meg nem történtét kifogásolták. A terület bejárása során sokszor lehetett egyik ámulatból a másikba esni. Őszintén szólva, szinte elgondolhatatlan, hogy az ott látható állapotú berendezést bárki is üzembe tudta venni. A helyszínen készült felvételek nézegetése közben az MSZ 10900-as szabvány egyes fejezetei juthattak a szakember eszébe. A felülvizsgálók egyik jelentős útmutatását célzó szabvány előszavában ugyanis a „személyek és állatok biztonságát” említi. A telephelyen tapasztalt „borzalmakról” ad tájékoztatást a november-decemberi számunkban megjelenő, képekkel illusztrált beszámoló.

▪ Dr. Csanádi Károly Belföldi és külföldi kiküldetések szabályozása (I.)
A kétrészes cikk a belföldi és a külföldi kiküldetések vállalkozások számára fontos tudnivalóival foglalkozik. A „kiküldetés” elnevezés és annak szabályozása nemcsak a hazai gazdasági életben ismert, az európai uniós szabályozás is használja. A 2017/11-12-es számunkban induló cikksorozat a kiküldetésekhez kapcsolódó tudnivalókat az alábbi jogszabályok rendelkezései alapján tartalmazza: az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK Irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről; 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról; 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről; 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Vakító napelemek
A napelemes berendezések ára évről évre folyamatosan csökken. A napelemes erőművek összes beruházási költsége pedig évről évre nő. Nemcsak a családi házak, társasházak tetejére, hanem – a támogatásoknak köszönhetően – egyre több középületre kerülnek napelemek. A jövőbeni jó befektetési lehetőséget látva már az erőművek, az áramszolgáltató vállalatok is nagy teljesítményű napelemes erőműveket telepítenek. Azonban, ha a napelemek rossz elhelyezésűek, a megtérülés kérdésessé válik. Nem szabad elfelejteni, hogy a napelemtáblák felülete üveg. A beeső napsugárzás jó része az üvegen áthatol, és megvilágítja a napelemcellákat. Az üvegfelületnek azonban van egy kellemetlen tulajdonsága is, a sugárzás egy része a felületről visszaverődik. Habár ez a beeső sugárzásnak csak kis része, azonban elegendő ahhoz, hogy káprázást okozzon, vagy teljesen elvakítsa azt, akinek a szemébe jut. A napelemek vakító hatásának problematikájával foglalkozik a 2017/11-12-es számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Napelemes kiserőművek használatbavétele
A napelemes kiserőmű építési folyamatában, a villamos kivitelezők és az építtető részvételével megtartott belső villamos biztonságtechnikai szemle után, a beruházónak kell ellenőriznie az esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetését. Emellett fel kell készülni a feszültség alá helyezés és a próbaüzem villamos biztonsági követelményeinek teljesítésére. A telepítés történhet meglévő építmény tetőszerkezetére – sátor- vagy lapos tető esetén –, vagy az épület oldalfalára, vagy szabadon álló tartószerkezettel a talajszintre. A kiserőmű érintheti meglévő létesítmény villamos berendezését, ill. a másik műszaki változat a napelemes kiserőmű zöldmezős beruházása. A november-decemberi számunkban megjelenő írás a napelemes kiserőművek eredményes használatbavételi eljárásának előkészítésében és az üzemviteli hiányosságok bekövetkezésének megelőzésében nyújt segítséget. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: IT-szekrények szakszerű földelése
„A mestervizsgára készülve nekünk még úgy tanították, hogy egy IT-szekrényt két 10 mm² keresztmetszetű zöld/sárga színű vezetékkel kell leföldelni. Az első vezető az ún. „piszkos” a második az ún. „tiszta” potenciálkiegyenlítésre szolgál. Nem tudjuk, hogy melyik szabvány, vagy előírás írja ezt elő, nálunk szájhagyomány útján terjed, és soha senki nem válaszolt az ezzel kapcsolatban feltett kérdéseimre, amelyek a következők:
1) Melyik szabvány vonatkozik az IT-szekrény földelésére?
2) Hány féle potenciálkiegyenlítő vezetőt, és milyen minimális keresztmetszettel kell létesíteni?
3) Mely vezetőképes részeket (aktív, passzív), test, ház stb., és melyik potenciálkiegyenlítésbe kell bevonni?
4) Közölnének egy bekötési vázlatot ehhez a témához?”
A 2017/11-12-es számunkban megjelenő írás ezen olvasói kérdésekhez kacsolódóan járja körül az IT-szekrények szakszerű földelésének témakörét.

▪ Murvai István: A jogszabályi és szabványelőírások betartásának fontossága a villamos előkészítő és létesítési tevékenység során
A villamos berendezések létesítéséhez szükséges engedélyek csak a hiánytalan kivitelezési tervdokumentáció birtokában és a felülvizsgálatot követően szerezhetők be, és csak ezután ismerhetők meg és tarthatók be az előírások, vehető át a munkaterület, és végül biztosíthatók hiánytalanul a szükséges villamos szerkezetek, elemek, szerelvények. A kapcsolódó munkafeladatok során a műszaki biztonsági előírásokat hiánytalanul kell ismerni és betartani, mert csak így végezhető felelősségteljes tervezés, és így teljesíthetők a próbaüzem, valamint az üzembe helyezés során a biztonságos villamos berendezés létesítésének és üzemeltetésének követelményei. A villamos tervezőknek hiánytalanul kell ismerniük a szabványváltozásokat, és a villamos kivitelezési tervdokumentáció szöveges részeiben ügyelniük kell a hatályos szabványok hiánytalan megadására. Fel kell hívniuk a villamos kivitelezők figyelmét a mértékadó és önkéntes alkalmazáson alapuló követelményekben bekövetkező, a gyakorlati tapasztalatok és a műszaki haladás miatt bevezetett villamos műszaki biztonsági változásokra. A lapunk november-decemberi számában megjelenő cikk a jogszabályok és a szabványelőírások betartásának fontosságára hívja fel a figyelmet.

▪ Kosák Gábor: Szabványfigyelő
A 2017/11-12- es számunkban megjelenő cikk tartalmazza a 2017 I. félévében közzétett, a szakmánkat érintő, magyar nyelven megjelent szabványok alkalmazási területének rövid ismertetését. A „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban ÚJ szóval jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A szabványok teljes listáját az MSZT Szabványügyi Közlönyben a Nemzeti szabványok közzététele, visszavonása, helyesbítése fejezetek tartalmazzák.